A most hétévégén megrendezett G20 Gazdasági Miniszterek és Központi Kormányzók tanácsának egyik fő témája a pénzmosás és a kriptopénzek lesz. Milyen megegyezés születhet a csúcstalálkozón?
A pénzmosás elleni védelemért (AML – Anti-Money Laundering) megérné feladni személyes adatainkat? Alexander Zaidelson, a Beam vezérigazgatója osztotta meg nézeteit ezzel kapcsolatban.
Új megegyezés születhet a kripto és az AML körül?
A Jiji Press japán kiadványa nemrég megírta, hogy „egy újfajta megegyezés fog születni a kriptopénzekről és az AML-ről.” A Chainalysis blokkláncelemző cég számára, „mely már közvetlenül is együttműködött nemzetközi szabályozókkal” meglepő, hogy bármiben is új megegyezés születik.
Jesse Spiro, a Chainalysis egyik vezetője szerint a Financial Action Task Force (FATF) még ebben a hónapban kiad egy útmutatót, frissítve az idén márciusban kiadott korábbi kiadását.
„Meglepne minket, ha az FATF jelentős mértékben változtatna korábbi útmutatóján.”
Elmondta, hogy az FATF egy közös megegyezést ad az ipar számára „bizonyos sztenderdek, köztük ügyfélazonosítási (KYC), fokozott átvilágítási (EDD), tranzakciókövetési és gyanús aktivitás jelentésének betartására, hogy így fékezzék meg a pénzmosásokat.”
Az FATF egy nemzetközi szervezet, melynek célja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás leküzdése. Egy korábbi G20-ülésen elhangzott, hogy a G20 „az FATF sztenderdjeit alkalmazná a kriptoeszközök szabályozására.”
A fogadó országban egy hivatalos, önamgát szabályozó szervezet figyelné a G20 tevékenységeit.
A The Japan Virtual Currency Exchange Association (Japán Virtuálisvaluta-váltó Egyesület – JVCEA) nem merte megjósolni a G20-csúcstalálkozó kimenetelét, de készen állnak az esetleges új szabályok betartására.
„Megfigyeljük a globális mozgásokat, hogy megelőzzük a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását. Megfigyeljük tagjainkat, a japán kriptotőzsdéket, hogy minden szabályt betartanak-e.
Alexander Zaidelson, a titkosításra összpontosító Beam kriptopénz vezérigazgatója szerint a kormányok „idővel megerősíthetik a szabályozásokat, olyan helyeken, ahol fiatpénzre lehet váltani a kriptopénzeket, mint a kriptotőzsdék.” Elmondta azt is, hogy idővel „megtámadhatják” a szabályozatlan tőzsdéket.
A Beam egy olyan titkosított kriptopénz, amely az úgynevezett MimbleWimble protokollt alkalmazza, ezzel egy időben javítja a titkosítást és skálázhatóságot is. Amikor megkérdezték Zaidelsont, hogy aggódik-e amiatt, hogy mi történhet a G-20 miatt az anonim koinokkal a következőt felelte:
„Szerintem nem lehet betiltani az anonim koinokat és ezzel a törvényhozók is tisztában vannak.”
Folytatta:
„Szerintem egyensúlyt kell találni az adatvédelem és a szabályozás között, ahol az emberek kiválaszthatják, hogy milyen szinten szeretnének szabályozva lenni. Ez hasonlít ahhoz ahogy a készpénz működik, a magánszemélyeknek nem kell jelentenie minden egyes tranzakciót, de a vállalkozásoknak igen.
Lehetséges, hogy a törvényhozók megnehezítenék azt, hogy milyen nehéz anonim koinokat fiatra váltani, de Zaildelson szerint a titkosított kriptopénzek feltételes anonimitása megoldás erre a problémára.
Pénzmosás, adatvédelem és közérdek
„A magánélet szerint alapvető emberi jog” Zaidelson szerint, ezt mindenképpen fontos észben tartani, ha a pénzmosásról beszélünk. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a szabályozók minden egyes pénzügyi tranzakciót kedvük szerint vizsgálhatnak.
„Nem lehetséges minden egyes számítógépet és mobiltelefont ellenőrizni, hogy van-e rajta kriptotárca. Nem lehet betiltani az internetet. Ahelyett, hogy egy felesleges harcot vívnának az anonim kriptopénzek ellen a törvényhozóknak együtt kellene dolgozniuk a fejlesztőkkel, hogy a jelenlegi ökoszisztémába ágyazzák a kriptopénzeket.”
Spiro a Chainalysistől úgy gondolja, hogy a magánélet és pénzmosás közötti egyensúlyt „közérdek és biztonság” érdekében kell megtalálni.
„Például az európai GDPR-törvények, melyet az emberek adatainak védelmére hoztak, tisztán leírják, hogy mikor, milyen személyes adatokat lehet közölni, még akkor is, ha a közérdek érdekében vagy az emberek védelme érdekében történne.”
Spiro szerint hasonló szabályokat kellene hozni a kriptopénzek re is. Szerinte „a rejtvaluták szabályozásának legjobb módja az ügyfélazonosítás és a blokkláncelemzés. Ezzel ugyanis „detektálni lehet és meg lehet előzni olyan illegális tevékenységeket, mint a drogkereskedelem, emberkereskedés és terrorizmus.”
Ugyanakkor a Chainalysis ügyel arra, hogy ne gyűjtsön be semmilyen személlyel azonosítható adatokat a tőzsdéktől. Csak annyit tudnak, hogy „egy bizonyos ügyfél címe egy adott tőzsdéhez tartozik, de azt nem, hogy ki az ügyfél.”
Olvastad már: Kripto a köbön – hétzáró hírsaláta
Érdemes lesz megvárni, hogy a hétvégén tartott G20-ülés milyen eredménnyel jár az adatvédelem és pénzmosás elleni egyensúly megteremtésében.
Forrás: cointelegraph.com
Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon .
Legyen szép napotok! 🙂