A Libra valószínűleg a hónap híre. A Facebook „kriptopénze” a tömeges elterjedés katalizátora lehet, amennyiben zöld utat kap a nyilvános bevezetés. De nem fogja feleslegessé tenni a bitcoint.
Nic Carter, a Coinmetrics társalapítója egy Medium-bejegyzésben magyarázta el, hogy első ránézésre a bitcoin sokak számára javítandó hibáktól hemzsegő, ügyetlen tákolmánynak tűnik.
Ahogy írja, a legtöbb altcoin fejlesztője olyan szemmel néz a bitcoinra, hogy
„hallottam erről a bitcoinról, és azért jöttem, hogy kijavítsam”.
Mindazonáltal van egy nagyon fontos dolog, amelyet a Libra, vagy bármely más coin fejlesztői elfelejtenek. A bitcoin nem véletlenül lett ilyenre megcsinálva, hanem azért, mert a létrehozói meghozták a szükséges nehéz döntéseket.
A való életben pedig ezek a kemény döntések választják el egymástól az erőseket és a gyengéket.
A bitcoin öt kemény kihívást vállalt, amelyek garantálják, hogy a libra, vagy bármely más altcoin fölött fog maradni.
1. Irányíthatatlan árfolyam
A bitcoin, mint pénz, egyik legnagyobb „hátránya”, ahogy sokan gondolják, az előrejelezhetetlen és drasztikus volatilitás. A központi bankok a fiat pénzeket a tőzsdei átváltási arányok segítségével irányítják.
Ez vezetett ahhoz, hogy a nagypályások, mint amilyen Christine Lagarde, az IMF vezetője kritizálja a bitcoint a kockázatai és a volatilitása miatt. Carter azonban emlékeztet minket egy másik nézőpontra.
A bitcoin majdnem tökéletesen rugalmatlan a rendelkezésre álló mennyiség tekintetében, így az elterjedés hullámai mindig gyomorszorító áremelkedésekkel együtt manifesztálódtak.
Ez ellentétben áll a nemzeti valutákkal, ahol a központi bankok különböző módszerekkel biztosítják az árfolyamok viszonylagos stabilitását.
Miközben a Bitcoin-hálózat nem tudja a saját stabilitását vagy árfolyamát befolyásolni, „hordozhatóvá”, átadhatóvá teszi a vagyont, és eltávolítja az egyenletből a tőke kontrollálhatóságát. Emellett a központi fennhatóság minden típusa kikerül a képből, amely befolyásolhatná az árfolyamokat.
Ez a tökéletes ellentéte a librának, amelyik több különböző eszközhöz rögzített árfolyammal fog bírni. A libra esetében mindig kelleni fog egy központi szereplő, amely a fedezetként szolgáló tőkét kezeli, így a libra sosem lesz független pénz.
A bitcoin elszabadult lövedékként mozgó tőzsdei árfolyammal rendelkezhet, de ezért cserébe függetleníti magát bármilyen harmadik féltől, és független pénzügyi eszközként szerepel. Ez tisztességes csereüzletnek tűnik.
2. Limitált mennyiség
A bitcoin 21 milliós össz-készlete folyamatos vita tárgyát képezi. Ez alapvetően a legelfogadhatatlanabb dolog a nemzeti valuták és a központi bankok oldaláról, amely bankok bármikor tudnak pénzt nyomtatni. Emellett az altcoinok többsége is véglegesen meghatározott mennyiséggel rendelkezik.
Általánosnak tekinthető, hogy a projekt, a csapat, a marketing, a fenntarthatóság és a további fejlesztések mind ebbe az irányba tartanak.
A bitcoin esetében ez az jelenti, hogy mivel nem lehetséges a meghatározott készletnél többet kibányászni, létrehozni, kreatív módokon kell biztonságosan tartani a hálózatot, leginkább a tranzakciós jutalékok segítségével.
Carter magyarázata szerint:
„A bitcoin, kemény természetéhez híven kiválasztott két kevésbé kellemes módszert – a limitált készletet és a tranzakciós jutalékot – a felhasználókat fenyegető veszélyek elhárítására, amelyeknek van előnye is, mégpedig a valódi és megkérdőjelezhetetlen szűkösség a javak tekintetében.”
3. A hard forkok
A hard forkok problémásak lehetnek, és a gyengén levezényeltek még káoszhoz is vezethetnek: több bug, megnövekedett támadási felületek, és nagyobb hálózati sebezhetőség.
Egy blokklánc esetében a rendszeres hard forkok arra is kényszeríthetik a résztvevőket, hogy a visszaállításokat kezelni tudó szoftvereket illetve hardvereket használjanak.
Emellett viszont a forkok gyors döntéshozatalra kényszerítik az amúgy decentralizált közösséget. Hatalmi harcokhoz vezethetnek, és rosszindulatú fejlesztésekhez.
A forkok nem tiszták, és nem jóságosak. De a nap végére a bitcoin ezzel a kemény döntéssel biztosítja, hogy egy központi szereplő sem tudja a saját kedve szerint formálni a hálózatot.
4. kevésbé népszerű monetáris berendezkedés
Ismételten elmondhatjuk, hogy a bitcoin a nehezebb utat választotta, mikor lehetetlenné tette az önkényes monetáris rendszer követését.
Nem lehet egyszerűen létrehozni felesleges dolgok finanszírozására, mint amilyenek a háborúk, vagy a falépítések a határokon. Manapság néhány altcoin szerint az infláció jó dolog, a jelenlegi gazdasági helyzet, és egyéb indokok miatt.
Ahogy Carter ezt kommentálja:
„Elég egyértelmű, hogy az önkényes monetáris berendezkedés pénzügyi bőséget teremthet, amelyet a különböző projektek irányítói ki is használnak.
Ennek azonban hátulütői is vannak, hiszen szélesre tárja az ajtót a különböző visszaélések, vagyoni újraelosztás előtt, amely hosszú távon árt a projektek integritásának.”
A bitcoin a limitált mennyiségével biztosítja a végleges és valódi szűkösséget. Ezzel az emberek számára nem teszi lehetővé, hogy önkényesen beleszóljanak a készlet dolgába.
Ez sokak számára nem tetsző dolog, de az inflációs pénzpolitikától elszakadva a bitcoin a saját módján akar boldogulni.
5. Limitált blokkméret
Sok altcoin csodálkozik, miért döntött úgy a bitcoin, hogy népszerűtlen módon 1 MB-os blokkméretet használ, 4 MB-os felső limittel. Ez kényelmetlennek tűnhet, viszont így a blokkjutalom és a tranzakciós jutalék elegendő a hálózat fenntartásához és a tranzakciók lebonyolításához.
Emellett, ahogy pl. az EOS esetében is láthatjuk, a nagyobb blokkméret, és a több blokk egyszerűen ahhoz vezet, hogy a blokklánc spammal telítődik, hiszen nem kerül szinte semmibe az adatok rögzítése.
Ez részben azért van így, mert az anyagi ösztönzés, a gyakoribb blokkjutalom a lánc nagy aktivitását eredményezi, alacsony költségek mellett.
A bitcoin a blokkméret alacsony értéken tartásával a fenntarthatóságot választotta; ez a másik indok, hogy miért fogja túlélni a librát vagy bármely más altcoint. Másrészről ha a blokkok esetében nincsenek megkötések, tulajdonképpen a végeredmény semmit sem fog érni.
Olvastad már? Ártippelős nyereményjáték a Kriptoworldön!
Ahogy Carter felteszi a végső kérdést:
„Mennyit lennél hajlandó egy olyan áruért fizetni, amelyik végtelen mennyiségben rendelkezésre áll?”
Forrás: bitcoinist.com
Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon .
Legyen szép napotok! 🙂
