Az előző részben megnéztünk két, már befutott vagy legalábbis a célvonal előtt álló társaságot, hogy hol tartanak az IoT területén, mit tudnak nekünk ajánlani. A mostani részben hat újabbat, kisebbet vizsgálunk meg, hogy képbe kerüljünk a blokklánc és az IoT kapcsolatának jelenlegi helyzetével.
Az, hogy ki került a „kis” projektek közé, teljesen önkényes, saját döntésen alapult, egyszerűen megnéztem, hogy melyik projektnek mekkora a kapitalizációja és/vagy mikor indult és meddig jutott a roadmap-je alapján.
Az önkényes döntés következményei rögtön az első szereplőnél tetten is érhetők, hiszen a Nucleus Vision akár kapitalizáció, akár valódi, működő, használható termékek tekintetében is belefért volna a nagyok közé, mégis ebbe a szekcióba került.
Az tehát, hogy egy projekt kicsi vagy nagy, semmiképpen nem egyenlő azzal, hogy jó vagy rossz.
Csak valamilyen mérőszám alapján különbözik a többitől.
A kétezres évek elején a Google is csupán egy volt a számtalan internetes cég közül, amely legfeljebb víziójában és a munkaerő-menedzsment terén emelkedett ki a mezőnyből. Ma pedig már úgy hivatkozunk rá, hogy „A” Google, a centralizált internet egyik, szinte mindenható ura.
Nézzük is meg a jelenlegi felhozatalt, egy-két étvizeden belül ki lehet az IoT Google-ja?
Nucleus Vision
A cég a kiskereskedelmi szektort célozta meg, a mottójuk alapján „A vásárlói élmények új generációja megérkezett”.
A projekt elemzi a vásárlási szokásokat, a kereskedőknek azonnali visszacsatolást nyújtva, és lehetővé téve az akár azonnali, „spontán”, személyre szabott marketing akciókat, még akkor, amikor a vevőnk a boltban van, vagy elsétál a bejárat előtt.
Ha láttad a Különvélemény című filmet, a Tom Cruise által alakított karakter a szemműtét után végigsétál egy plázán, az arcfelismeréssel, retinaszkennerrel rendelkező kamerarendszer segítségével pedig a hirdetőtáblák az ízlésének megfelelő reklámra váltanak, a ruhabolt hologramja a nevén szólítva kérdezi meg, hogy van megelégedve a legutóbb vásárolt termékükkel, és azonnal ajánl is egy új lehetőséget.
Ez a film megjelenésekor scifi volt. Ma retinaszkenner még nincs a kamerákban, minden más viszont már élőben is működik.
Ez a személyre szabott, célzott marketing, a Nucleus pedig pontosan ezt ajánlja, mégpedig működő termékpalettával.
A pilot programjai Indiában (indiai székhelyű kezdeményezésről beszélünk) már több helyen működnek, a demo szolgáltatást elméletileg a világon bárhonnan igényelheted és kipróbálhatod.
Az ajánlatukban jelenleg 4 dolog szerepel:
- ION szenzor: boltokba telepíthető plug and play eszköz, amely begyűjti a vásárlóktól a megosztott adatokat, illetve rögzíti a vásárlói viselkedést, mindezt névtelenül.
Az ION szenzor a cég honlapjáról, eddig csak kamerák voltak a boltokban, most ilyen is lehet mellettük
Ez különböző elemzésekhez kimutatásokhoz használható, tehát nem az egyes vásárlók adatait gyűjti, hanem általánosságban a viselkedést monitorozza. Pl. melyik típusú fehérbort választod a halak mellé. Azt a bort lehet, hogy érdemes a halpult mellé rakni, nehogy elfelejtsd megvásárolni : )
- Neuron: ez a saját fejlesztésű, mesterséges intelligencia segítségével működő platformjuk, amely az adatok elemzését végzi. Ez alapján akár valós idejű, a vevőnek azonnal megjelenített reklámkampányt tud indítani. Például szól (kiteszi a pár másodperces reklámvideót a melletted/feletted lévő kijelzőre), hogy a vásárlók nagy százalékban ezt a típusú fehérbort választják a hal mellé, és sok a pozitív visszajelzés.
Ez a két termék összekapcsolva már olyan marketing előnyt biztosíthat, amelyért profibb értékesítők is képesek lennének eladni a fél karjukat. De a sor még nem ér véget itt.
- O2O marketing: szintén saját, szabadalmaztatott algoritmus, amely segít összekapcsolni a begyűjtött adatokat az értékesítés mérőszámaival, és egyértelműen megmutatni, melyik reklámkampány működik és melyik nem.
Ehhez azt az egyszerű felismerést használják, hogy bár világszerte a vásárlók 77%-a online informálódik egy-egy termékről, többségükben mégis offline, azaz a boltba elsétálva vásárolnak. A folyamat több ponton is monitorozható, és azokon a helyeken rá is lehet segíteni egy kicsit, az információk személyre szabásával.
- nCash Pay: ez a saját kriptopénzük, mégpedig elég egyszerű okból kifolyólag. Jelenleg az nCash token mintegy 100 ezer holderrel rendelkezik világszerte, emellett van több tízmillió bitcoin tárcatulajdonos, akik a BTC-jüket egy perc alatt át tudják váltani nCash-re. Ha ennyi embernek direkt (tehát nem fizetési szolgáltatón keresztül, hanem wallet és wallet között utalt kriptóval, jutalék nélkül) lehetőséget biztosítasz a fizetésre, világszerte tízmilliókkal növeled a potenciális vevőid számát.
Ehhez van weblapba integrálható widget is, de mint wallet, a kasszához letelepített mobil eszközön is működtethető, a vásárlónál meg az okostelefonján van a tárca.
Ez az az ajánlat, amellyel már tudok mit kezdeni valamit, ha vállalkozást, üzletet vezetek. Szeretek ötletelni, de még jobban szeretem a megoldásokat látni. Főleg akkor, ha kis is tudom próbálni, hogyan működnek.
NKN és Smartmesh
Egy korábbi, decentralizált internetről szóló cikkben már volt szó ilyesmiről, mégis, ezek a projektek inkább az IoT vonalra fókuszálnak, semmint az alapvető technológiára. Legalábbis ezt mondják magukról.
Az NKN kiindulópontja az, hogy a rendszerhez csatlakozva megosztod az internetkapcsolatod és a nem használt sávszélességed. Eddig elég unalmasnak hangzik, láttunk már ilyent. Oké, a kormányzat nem tudja lekorlátozni, hogy a Youtube macskás videók tömegét tolja elém.
De aztán valakinek eszébe jutott, hogy akkor itt adva van egy teljesen önálló, független hálózat, csináljunk a résztvevőkből csomópontot, node-ot, ahogy a blokkláncoknál is van, és csináljuk meg, hogy a rendszer egy platform legyen.
Így megszületett az nCDN névre keresztelt dolog, „New kind of Content Delivery Network”, azaz újfajta tartalomszolgáltató hálózat. Mint egy platform, amelyeken dappokat futtathatsz. Mint az Ethereum akár.
minden szöveg, videó, élő stream az tartalom, nem kell tárhelyszolgáltatóval vesződni; forrás
Ez a hálózat pedig lényegét tekintve úgy működik, mint egy blokklánc, decentralizált struktúrával, csomópontokkal. Az, hogy ez mennyire fontos dolog, egy kriptós oldalon talán nem kell részletezni. Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy a felhasználóik mennyire értékelik a szolgáltatásaikat.
Tudomásom szerint jelenleg ez a blokklánc futtatja a legtöbb full node-ot, többet, mint a Bitcoin hálózata. Nem jobb, mint a bitcoin, nem is arra való, csak érdemes tudni, hogy a csomópontok száma alapján a BTC-t tartják a legbiztonságosabb kriptónak. De akkor ez meg a legbiztonságosabb hálózat.
Forrás
De mikor kerül szóba az IoT? Mit csinálnak azon a területen? Nos, azt csinálják, hogy összebútoroztak az előző részben említett IoTeX csapatával, és azok platform-blokkláncát összekapcsolják a saját decentralizált hálózatukkal.
Az NKN kap egy nagyon fejlett blokklánc infrastruktúrát, amellyel a jövőben tervezett sokmillió IoTeX eszközön is el tud terjedni, az IoTeX pedig most kap egy robosztus peer-to-peer hálózatot, húszezer csomóponttal.
Aztán a sokmillió eszköz sokmillió csomópontot fog alkotni, aztán… remélem nem terveznek semmilyen fejlesztést, amelyet Skynet-nek neveznek.
Van egy videójuk is, amelyet az okosotthon koncepciójukról készítettek, érdemes megnézni:
A következő versenyző a SmartMesh, amely szintén egy már meglévő, működő és bevált technológiát gondolt újra.
A feljebb is említett cikkben az Althea került szóba, mint mesh-technológiás internetszolgáltatás. Mert mesh-technológiával is lehet internetezni, de ha belegondolsz, az internetezés egyszerűen azt jelenti, hogy rákapcsolódsz egy rakás adatra egy központon vagy egy közvetítőn keresztül, és az az adat a böngésződben aranyos macskás Youtube videóként jelenik meg.
Ha és amikor az IoT annyira elterjedt lesz, hogy minden nagyobb bokorban lesz egy hálózatképes eszköz, az azt jelenti, hogy mindenki össze tud kapcsolódni mindenkivel, a kettejük között lévő gépi kapcsolódásokon keresztül.
Tehát NEM az interneten keresztül, hanem egy azzal párhuzamosan létező hálózatot használva. Nem kell internet, és nem kell mobilhálózat, mert adatfogadásra és –küldésre képes eszközeink vannak, és a hatótávjukon belül van egy másik eszköz, amelyik továbbítja az adatcsomagot a fogadó irányába.
Ha a küldő és a fogadó is helyi, akkor a forgalom át sem megy semmilyen adatközponton a világ valamely távoli szegletében.
Ehhez kell a Spektrum nevű blokkláncuk, amelyet kifejezetten a mesh alkalmazására fejlesztettek ki.
Fizetési, azaz pénzügyi megoldásként a SmartRaiden használható, saját tokennel. A rendszer második rétegként futtatja a SmartMesh protokollt, amellyel az IoT eszközök tudnak a hálózathoz kapcsolódni csomópontként, vagy küldés, fogadás céljából.
A teljes képhez pedig tegyük hozzá, hogy a felhasználók egy kávé fölött összeülve ad-hoc létrehozhatják a saját, privát mesh-hálózatukat, akár csak egy tranzakció erejéig. A wallet rögzíti a tranzakciót, nem visszavonható, nem módosítható, és amint bármelyikük internetközelbe, vagy a rendszer egyik csomópontjának a hatótávjába kerül, az adat bekerül a nyilvános blokkokba, és megerősítést kap.
Forrás
RuffChain, IOTChain, SDChain
Ez a három iparági szereplő egyelőre tényleg a kisebbek közé tartozik. Végigböngészve honlapjukat, és átolvasva a white papereket többnyire általános dolgokat találunk. Milyen területeken, és a folyamatok mely pontjain nyújthat jó szolgálatot az IoT és a blokklánc, példák ezekre a területekre, azaz use-case lista.
Ez nagyon jó dolog, főleg, ha a grafikai anyagok esetleg videóanimációk szépen ki vannak dolgozva, és a white paper is részletes, csak egyelőre ez semmitmondó. Évek óta tudjuk, hogy az IoT milyen problémákban tud segíteni, ahogy azt is, hogy a blokklánc, mint decentralizált hitelesítésre szolgáló adattárolási eszköz miért jó.
Most kellene megmutatni, hogy milyen eszközökkel lépnek a piacra, a pilot-programok alapján milyen eredményeket tudnak elérni, és a mérések alapján mekkora a potenciál kicsi, közepes vagy nagy vállalatok számára, szektoronként. Mennyi a matek.
Hiszen a marketing-anyagokat és a lehetőségeket egy színes-szagos prezentációba ömlesztve nagyon jó kiselőadást lehet tartani laikus érdeklődők, potenciális befektetők előtt, de a komolyabb kérdéseken elvérezne a bemutató.
Hiszen ezeknek a projekteknek pont az lenne a célja, hogy „oké, ezt a problémát találtuk, és itt van az általunk biztosított megoldás, így működik és ennyibe kerül”. Ez kellene ahhoz, hogy egy iparágban, ahol már street-level dappok működnek az IOTA rendszerén, labdába tudjon rúgni a frissen érkező, új erő.
Nekem ezekkel a projektekkel kapcsolatban az jött le, hogy itt egy csomó jó ötlet, beazonosított szűk keresztmetszet a jelenleg használt technológiai rendszereink, és mikor rátérnénk a megoldásra, véget ér az előadás.
Nincs róla szó, hogy az ICO vagy az indulás óta eltelt időben miért nem költöztek saját blokkláncra, miért ethereum-alapú tokenek még? Így, mivel nincs saját blokklánc, nincs saját wallet, explorer, dapp, semmi sincs, csak egy ötlet.
Értem én, hogy egy igazán jó termék esetleg termékcsalád kifejlesztéséhez évek kellenek, de a zárt alfa verzió tesztelőitől nem lehet screenshotokat bekérni? Bug-jelentésekről és a megoldásaikról github dokumentációt készíteni?
Vagy legalább szépen megírt riportokat közölni, hogy milyen blokkláncos témájú rendezvényen vettek részt, melyik és milyen cégeket környékeztek meg együttműködési lehetőséggel, és mit takarna ez az együttműködés? Egy fél oldalas villáminterjú eme cégek vezetőivel, de legalábbis a technológiai vezetővel, hogy mit várnak az együttműködéstől? Aktív közösségi-média jelenlét?
Ezek filléres dolgok egy három fős programozócsapat éves béréhez viszonyítva. Amelyik csapat ezekre sem fektet hangsúlyt, az vajon tényleg erőn felül fog munkálkodni, hogy a befektetőik pénze megtérüljön?
Erről a három projektről jelenleg csak annyit tudok mondani, hogy léteznek, van weboldaluk, és van kriptoeszköz mögöttük. Ha valamilyen nagy dobással hallatnak magukról a jövőben, nem fogja elkerülni a figyelmünket!
Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyd ki a többi hírt, és iratkozz fel hírlevelünkre. Ne felejtsd el nyomon követni oldalunkat a Facebookon az Instagramon és a Telegramon.
Legyen szép estétek! 🙂
