Irán nem várt sebet kapott. A Pentagon csütörtökön megerősítette, hogy a Donald Trump parancsára végeztek Kászim Szulejmáni tábornokkal, az iráni Forradalmi Gárda különleges alakulatának parancsnokával.
Ennek eredménye feszült politikai szituációhoz vezetett, amely a pénzügyi piacokra is átszivárgott. Mit jelentet egy nyílt USA – Irán konfliktus a világgazdaságra nézve?
Fegyveres konfliktushoz vezethet az iráni tábornok meggyilkolása
Az Amerikai Védelmi Minisztérium csütörtökön számolt be Kászim Szulejmáni meggyilkolásáról.
Sajtóközleményükből kiderült, miszerint az iráni tábornokot közvetlenül Donald Trump parancsára gyilkolták meg. Az elnök ezzel a meglepő lépéssel reagált a régióban eszkalálódó feszültségre, amely a helyi amerikai állampolgárok életének veszélyeztetését is magában foglalja.
Az utolsó csepp abban a bizonyos pohárban azonban a bagdadi amerikai nagykövetség ellen nemrégiben elkövetett támadás volt. Donald Trump mindezért Iránt tette felelőssé, és biztos megtorlást ígért, amiért „Irán megölt egy amerikai alvállalkozót és sokakat megsebesített”.
A tábornok drónos rakétatámadással való likvidálása óta az USA és Irán közötti feszültség jóval fokozottabbá vált, a konfliktus lehetséges folytatásáról pedig egyre többet cikkeznek a nemzetközi sajtóban is.
Irán vs. USA: Hogyan hathat a konfliktus a világgazdaságra?
A politika szoros összefüggésben áll a gazdasággal, így akármilyen konfliktus hatással van a pénzügyi piacokra is.
Jason Tuvey, fiskális elemző a konfliktus alapvető forgatókönyveként megjelöli a globális gazdaság év eleji esését, amely később aztán felépülhet. Ha azonban egy nyílt háborúba torkollnának az eseménye, ez a felépülés nem történne meg.
„Nyilvánvaló, hogy a világgazdaság fő problémája az a valóság, hogy az események irányíthatatlanná váltak, az Egyesült Államok pedig kiterjedt katonai támadásba fogott Irán ellen.”– jegyezte meg az elemző.
Az iráni gazdaság háború által okozott összeomlása, becslései szerint nagyjából ugyanakkora mértékű veszteséggel járna a világgazdaság számára, mint amilyeneket az amerikai – kínai kereskedelmi háború okozott.
A bizonytalanságot, mint a politikai feszültség eredményét hangsúlyozta Anthony Chan, a JP Morgan volt közgazdásza is:
„Úgy vélem, még nagyon korán van ahhoz, hogy kijelenthessük, miszerint ez a hír jelentősen átalakítja a gazdaságot, de biztosan olyan tényező, amely sokkolja piacokat, mert tudjuk, hogy ezek nem szeretik a bizonytalanságot, a jelenlegi szituáció pedig egy sor teljesen új bizonytalanságot képvisel.”
Ha iráni konfliktus, akkor növekvő nyersolajár
Egy másik jelentős, gazdaságra gyakorolt negatív hatás lehet még a kőolaj árfolyamának emelkedése.
Több elemző is kiemelte, hogy egy Irán és Egyesült Államok között létrejövő háború nem valószínű. Egy válaszlépés azonban mindenképp kilátásban van, hisz ahogyan azt Robert Baer, egykori CIA-tiszt a The Guardiannek megjegyezte:
„Őszintén szólva még soha nem volt olyan, hogy Irán ne válaszolt volna valamilyen ellene irányuló lépésünkre. Szemet szemért. Ez az elv a vérükben van”
Egy lehetséges forgatókönyvben Irán megpróbálkozhat a Perzsa-öböl kapujaként szolgáló, kevesebb mint 40 kilométer széles Hormuzi-szoros lezárásával, ezzel pedig elvágná az olajszállító tankerek útját.
2019 tavaszán több olajszállítót is megrongáltak az ország kommandósai, ezzel jelezve, mennyire egyszerűen képesek ilyen módon csapást végrehajtani ellenségeiken.
Abban az esetben, ha Irán emellett a taktika mellett dönt, a kőolaj árfolyamának emelkedésére kell számítanunk.
Az Index cikke részletesen is foglalkozik a témával és az esetleges reakciókkal. Ők lehetséges kimenetelként emlegetik még az amerikai szövetségesek – főleg Szaúd-Arábia elleni támadást is.
Az arab ország a világ legnagyobb kőolajexportőre, 2016-ban pedig a globális termelés több mint egyharmadát ők adták. Talán mondani sem kell, milyen hatással lenne egy, az Arab-félszigeten zajló fegyveres konfliktusnak.
És egy kis eltúlzott, átértelmezett bitcoinmaximalizmus a végére (vicc alert): ha kőolaj, akkor földgáz, ha földgáz, akkor fűtés, ha növekvő földgázár, akkor növekvő fűtésköltség, akkor pedig a bankoknak is megnő a kiadásuk így télen, hisz a kényelmes irodákat, székhelyeket fűteni kell…
És kire terhelik majd a költségeket? Na kire? Hát persze hogy a fogyasztókra. Egy újabb ok, hogy miért jobb a bitcoin.
Olvastad már? Mostantól euróért is vásárolható bitcoin a Binance platformján
Forrás: kryptomagazin.sk
Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon .
Legyen szép napotok! 🙂