Sokak szerint Bitcoin titkos alkotójának, ismertebb nevén Satoshi Nakamotónak tulajdonítható a híres, blokkláncnak nevezett elosztott főkönyv.
Mindezek ellenére a technológia „felfedezése” valójában egy rangos újság, a New York Times nevéhez fűződik, mintegy 13 évvel Nakamoto előtt.
A blokklánc már a Bitcoin előtt is létezett
Sok ágazat számára a blokklánc egy olyan technológia, amely segíti javítani az adattárolás biztonságát és az átláthatóságát, mindezt a jelenlegi működési költségek töredékéért.
A benne rejlő hatalmas lehetőségek miatt, a fizetési célokat szolgáló tranzakciókon túl ellátási láncok irányítására vagy az IoT-eszközök közötti kommunikációra is tesztelik a felhasználási lehetőségeket.
Találmány 1991-ből
Ahogy azt a Vice magazin Motherboard rovatja állítja, az adatok időbélyeggel való ellátásáról van szó, ezt pedig Stuart Haber és Scott Stornetta talált fel 1991-ben.
Stornetta és Haber ezekben az időkben, úgy tekintettek a technológiára, mint egy olyan módszerre, amellyel úgynevezett „időbélyegek” segítségével lehetővé válik a digitális dokumentumok hitelesítése.
A fizikai világban az igazolás sokkal könnyebb. Léteznek például jegyzők a dokumentumok ellenőrzésére, vagy elég egy egyszerű boríték lezárása.
Ez tudja bizonyítani, hogy a dokumentum mindenféle hiba nélkül megérkezett. (Persze a hamisítás itt sincs kizárva).
A digitális dokumentumok mellett viszont a hitelességüket, és azt hogy semmiféle változáson nem estek át, sokkal igényesebben szükséges bizonyítani.
A két fejlesztő úgy döntött, hogy megoldást keresnek a digitális dokumentumok igazolására. Tudták, hogy muszáj lesz az adatok „időbélyeggel” való ellátása, hogy megbizonyosodjanak arról, miszerint bármilyen, a fájlon történő módosítás nyilvánvalóvá és kötelezően megjelölendővé válik.
Megértették: szükséges lesz, hogy az időbélyegeket ne lehessen megváltoztatni.
Azonosító minden dokumentumnak
Haber és Stornetta közösen rájöttek hogyan használják fel a különféle titkosítási algoritmusokat arra, hogy minden dokumentum egyéni azonosítót (ID) kapjon.
Az ID minden dokumentum változtatása után megváltozik. A két fejlesztő elindította a saját időbélyegüket, Surety néven.
A Surety fő terméke, ismertebb nevén az AbsoluteProof, az egyik legjobb példa a blokklánc Bitcoin előtti felhasználására.
Az AbsoluteProof egy olyan szoftver, amelyet digitális dokumentumok kriptográfiai hashének előállítására használnak. Ezt előbb elküldik a Surety-nek, majd azok egy úgynevezett pecsétet készítenek el az időbélyeggel.
A pecsét úgy működik, mint egy egyéni ID, amely ellenőrzi a dokumentumok hitelességét.
Ennek másolatát elküldik – a cég által elnevezett – nyilvántartások egyetemes adatbázisába, amely az ügyfelek pecsétjeinek hashelt változatait tartalmazza.
Ezek egy változatlan könyvet alakítanak ki az összes feljegyzett Surety-ügyfélről.
De miben különbözik a Bitcoin az AbsoluteProoftól?
A Bitcoin blokklánca és az AbsoluteProof abban különböznek, hogy a Bitcoin hálózata decentralizált, így növelve a
Haber és Stornetta által feltalált technológia biztonságosságának mértékét.
Az ellenőrzési folyamat további részeként a Surety az új hashek felhasználásával 1995-től hetente egyszer egy kis hirdetést tett közzé a New York Timesban.
Ez volt az első példa blokklánc technológiájára, és minden bizonnyal ez inspirálhatta Satoshi Nakamotót – a Bitcoin megalkotóját – is, hogy 2008-ban létrehozza a Bitcoint.
Sablon a Bitcoin számára
A Bitcoin fehér könyvében Nakamoto három olyan különböző cikkre hivatkozott, amelyeknek megírásában Habert és Storntetta is részt vett.
Az világos, hogy Nakamoto használta a Surety által feltalált AbsoluteProof-rendszert.
Mindez inspirálta őt a Bitcoin blokkláncának megalkotásában, majd annak tökéletesítésével talán még Haber és Stronetta eredeti elképzeléseit is felülmúlta.
Olvastad már? Piaci robbanás várható, ha a bitcoin áttöri a következő szintet
Forrás: kryptomagazin.sk
Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon.
Legyen szép napotok! 🙂
