Mi történik, miután kibányásszák a 21 milliomodik bitcoint is?

-

A Bitcoin sok mindenben hasonlít az aranyhoz. Akárcsak ez utóbbi, a bitcoin sem hozható létre csak úgy, önkényesen.
Az aranyat a földből kell kibányászni, a bitcoint pedig digitális módon kell létrehozni. Ehhez a folyamathoz az a kikötés is hozzátartozik, amely a Bitcoin alapítóitól származik: akárcsak az aranynak, ennek is korlátozott és véges készlettel kell rendelkeznie.
Összesen 21 millió bitcoin kerül majd kibányászásra. Amint a bányászok elérik ezt a számot, a bolygó bitcoinellátása megszűnik, hacsak a konszenzus (vagyis a közös megegyezés) úgy nem határoz, hogy nagyobb készletet tesz lehetővé.

Bitcoin vásárlás, eladás gyorsan, kényelmesen, egyszerűen, biztonságosan. Válts kriptovalutát, mint például az Ether, Litecoin, Bitcoin Cash. Kattints a részletekért!

A bitcoin támogatói azt mondják, hogy ez az aranyhoz hasonlító tulajdonság azt jelenti, hogy – a bankok levegőfedezetű bankjegynyomtatásával ellentétben – nem leszünk képesek a kriptopénz önkényes kibocsátására.
De vajon mi történik azután, hogy a globális bitcoinellátás eléri a határait? Ez a kérdés számos vita tárgya a követők és a kriptopénzek rajongói körében.
Mostanra nagyjából már 18,3 millió bitcoin kibányászása történt meg, tehát már csak kevesebb, mint 3 millióra van szükség a határ eléréséig. Hogy jobban megértsük, hogy kerülnek majd forgalomba ezek az új tokenek, először magát a bányászási folyamatot kell megvizsgálnunk.

A Bitcoin bányászati jutalmai

Az első, nagyjából 18 millió bitcoin egyetlen évtized alatt került a „felszínre”, természetesen a hálózat elindulásától számolva.
A 3 millió a végső készletnek mindössze nagyjából 14%-a – joggal hihetnénk tehát, hogy a bányászat a végső stádiumába érkezett. Ez azonban csak bizonyos értelemben igaz – idő tekintetében ugyanis a java még hátravan.
A bitcoin bányászásának folyamata – amely bitcoinnal jutalmazza a résztvevőket a blokkok sikeres hitelesítéséért – időnként megváltozik.
Amikor a Bitcoin elindult, egy blokk megtalálásáért járó jutalom még 50 bitcoin volt. Pár évvel később, 2016-ben ez a szám 25 bitcoinra „feleződött”. 2016-ban az esemény ismét megtörtént, így jelenleg

12,5 BTC jár egy sikeres blokkért.

Nagyjából 34 nap múlva a jutalom újra megfeleződik 6,25 bitcoinra. Ez a folyamat nagyjából négyévente megtörténik egészen addig, amíg az utolsó darab bitcoin is a helyére nem kerül.
Mivel a forgalomba kerülő új bitcoinok csak a bányászásért kapott jutalom révén jöhetnek létre, észszerű, hogy a jutalom csökkenésével a kibocsátás üteme is csökken.
Egészen annyira, hogy a 21 milliomodik bitcoinra még nagyjából 2140-ig kell várnunk, hacsak a Bitcoin-hálózat protokollját meg nem változtatják addig.
Fontos: A bitcoin bányászatának folyamata bitcoinjutalmakban részesíti a bányászokat, a jutalom nagysága azonban periodikusan csökken, hogy az újonnan kibocsátott coinok számát szabályozhassák.

A készlet végességének hatása a bányászokra

Az a csoport, amely a leginkább érintett lesz a bitcoin korlátozásai miatt, minden bizonnyal a bányászok maguk. A protokoll ellenzői azzal érvelnek, hogy a bányászok ezzel elveszítik azért kapott jutalmukat, hogy fenntartják a hálózatot.
A bitcoinban adott ösztönzés nélkül a bitcoinbányászás költséges folyamata nem lesz fenntartható a hálózat támogatására. Ennek katasztrofális következményei lesznek majd a vezető kriptopénzre nézve.
Azon felül, hogy a bányászat – ahogy azt már említettük – a bitcoinok forgalomba hozatalának egyetlen módja, szintén a bányászok biztosítják a decentralizált blokklánc fenntartását, amelynek így nincs szüksége sem közvetítőkre, sem pedig valamilyen hatóságra a működéséhez.
Ha a bányászok felhagynak munkálataikkal, a hálózat nagy valószínűséggel teljesen centralizálttá válik vagy összeomlik.
A bányászok azonban nem csak a blokkjutalmat kapnak a sikeres blokkfelfedezésért. A blokkban szereplő tranzakciók kérvényezője által fizetett tranzakciós díjak szintén őket illetik. Ez minimális ösztönző hatást jelenthet majd 120 év múlva is.
Ezek az illetékek manapság csak pár száz dollárt tesznek ki blokkonként, ahogy azonban a hálózat egyre szélesebb rétegekbe jut el és egyre több tranzakciót bonyolít majd le, a későbbiekben akár több ezer dollárt is elérhet (ehhez persze a skálázási gondokat is meg kell oldani).
Végső soron minden úgy fog működni, mint egy zárt gazdaság, ahol a tranzakciós költségek úgy fognak kinézni, mint valamiféle adók.
Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy több mint 100 év van még hátra ezen forgatókönyv lejátszódásához. A 2140-es év közeledtével a bányászok bitcoinban kifejezve szinte alamizsnákért fognak dolgozni. A jutalom méretének csökkenése akár odáig is vezethet, hogy a 2140-et már meg sem éli a bitcoin hálózata.
Ehhez persze az kell, hogy a kibocsátás csökkenő ütemével párhuzamosan a bitcoin árfolyama ne növekedjen olyan mértékben, hogy a bányászok fedezni tudják kiadásaikat.

Végül úgyis a részecskék győznek?

A jövőbeni számítástechnikai vívmányok szintén nem kedveznek a Bitcoinnak: továbbra is kérdéses, mi történne, ha a jövőben kvantumszámítógépet állítanának a bányászás szolgálatába.
A Bitcoin hálózata úgy került megalkotásra, hogy a bányászás nehézsége körülbelül kéthetente alkalmazkodjon az előző kéthetes időszakhoz viszonyítva úgy, hogy egy blokk megtalálásának átlagos ideje 10 perc legyen. Ha egy kvantumszámítógépet a nehézség alkalmazkodása után közvetlenül bocsátunk a hálózat szolgálatára, lehetséges, hogy az kevesebb, mint 2 hét alatt minden bitcoint kibányásszon? Nyitott kérdés.

De most komolyan… Van értelme találgatni?

Fontos észben tartani, hogy a Bitcoin hálózata nagy valószínűséggel jelentős változásokon fog átesni addig.
Elég csak figyelembe venni, hogy egyetlen évtized alatt mennyi minden történt a Bitcoinnal: hard forkok, új protokollok, új eljárások a tranzakciók feljegyzéseit és feldolgozásait illetően, valamint számos olyan egyéb tényező, amely hatással volt a bányászási folyamatra.
Ha arányba állítjuk mindezt a fennmaradó 120 évvel, akkor joggal juthatunk arra a következtetésre, hogy a Bitcoin jövőjén elmélkedni – esetleg halálát előrevetíteni – teljesen felesleges, hisz a hálózat fennmaradása érdekében a konszenzus bármit megtehet majd, feltéve, hogy azok a lépések összhangban fognak állni az olyan alapelvekkel, mint a decentralizáltság és a szabad hozzáférhetőség.

Olvastad már? Az ár még nem változott, valami más igen: így zajlott a BCH feleződése

Forrás: investopedia.com
Kiemelt kép: Bitcoin Art
Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon.
Legyen szép napotok! 🙂

Legfrissebb bejegyzéseink

Charles Schwab leendő vezérigazgatója: „Még nem vettem kriptót, és most butának érzem magam”

Rick Wurster, aki jövőre veszi át a Charles Schwab banki és befektetési óriás vezérigazgatói szerepét, elismerte, hogy még nem fektetett kriptovalutákba, bár mostanra már bánja...

A legjobb 4 altcoin, amire figyelni kell 2025-ben : A Shiba Inu, a MTAUR, a Solana és az XRP

Az év szinte már csaknem kerek, már csak 9 nap van hátra az év tizenegyedik hónapjából. A kriptopiac egy bikafutás közepén van, amelyet Donald Trump választási...

A MicroStrategy 3 milliárd dollárt fektet Bitcoinba, zuhan az MSTR

A MicroStrategy, a híres üzleti intelligenciával foglalkozó vállalat, sikeresen zárt egy 3 milliárd dolláros tőkebevonást újabb Bitcoin-vásárlások finanszírozására. Azonban a cég részvényei, az MSTR estek, ami...

Hagyd az íróasztalt a napfényért és a tengerpartért: 5 kripto a szökéshez

Vendégbejegyzés Itt a tél, de a kriptopénzek piaca felforrósodik! Ha már régóta arról álmodsz, hogy elhagyod az íróasztalodat, és a napsütötte tengerpartra mész, ez az öt...

Legolvasottabb híreink

Vendégbejegyzések

SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

This field is required.